Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Tények

 

Soha többé nem lesz hozzá hasonló - állította Charles Burgess pék, aki igazán értett a hajókhoz. Negyvenöt esztendeig szolgált az Atlanti-óceánon, ismerte valamennyi gőzöst: az Olympicot, a Majesticet, a Mauretaniát, ahány csak volt. Később pecsenyeszeletelő volt a Queen Elizabeth konyháján. Valószínűleg Burgess volt az utolsó, aki a Titanic egykori személyzetéből még az 1950-es években is tényleges szolgálatot teljesített. - Hát igen, valóban olyan volt, mint az Olympic, de hát mennyivel választékosabb! - emlékezett Burgess. - Nézzük csak az ebédlőszalont. Az Olympicon nem is volt benne szőnyeg, de a Titanicon... istenem, majdnem térdig süppedt benne az ember lába! És a bútorok! Olyan súlyosak voltak, hogy megmozdítani se tudta őket az ember. No meg az a csodás falburkolat... Csinálhatnak nagyobbat, meg gyorsabbat is..., de az a gondosság, meg az igyekezet, amit a Titanicba beleadtak! Gyönyörűszép hajó volt, remek hajó! Burgess rajongása jellegzetes. A Titanic mindenkit elbűvölt, aki részt vett az építésében, vagy a személyzetéhez tartozott. Ez annyira így van, hogy amint múlnak az évek, egyre mesésebb híre lesz. Akik megmenekültek, később azt állították, hogy "kétszer akkora volt, mint az Olympic". A valóságban ez a kettő testvérhajó volt, és a Titanic mindössze 1004 tonnával nagyobb vízkiszorítású. Mások felidézik golfpályáit, a teniszszobát, a tehénistállót, ahonnan mindennap friss tej érkezett, és a többi szolgáltatást, ami még a White Star Line hasonló luxusajánlatait is felülmúlta. A Titanic anélkül is impozáns hajóóriás volt, ha nem szépítünk a tényeken. Összsúlya 46 328 tonna, vízkiszorítása 66 ooo tonna. Méretei: hossza 882,5 láb (270 méter), szélessége 92,5 láb (28 méter), magassága a vízvonaltól a csónakfedélzetig 60,5 láb (18,5 méter), illetve a gerinctől a négy óriás kémény tetejéig 175 láb, több mint 52 méter. Köznapi hasonlattal: tizenegy emelet magas volt és egyhatod mérföld bosszú. A két szélső hajócsavart négyhengeres dugattyús hajtóművek két sora mozgatta, egy alacsony nyomásos turbina pedig a középső hajócsavart. A hajtóművek teljesítménye együttvéve 50000 lóerőt tett ki, de ezt akár 55000 lóerőre is fokozni lehetett. A hajó teljes sebessége 24-25 csomó volt, vagyis ennyiszer egy tengeri mérföld óránként, s ha egy tengeri mérföldet 1852 méternek veszünk, a maximális sebesség elérte az óránkénti 44-46 kilométert. A hajó legérdekesebb berendezése talán mégis a vízkamrarendszer volt. A kettős fenekű hajó alsó részében tizenhat zárható rekesz volt. Ezeket tizenöt rekeszfal választotta el egymástól; furcsa módon nem építették őket eléggé magasra. Az első két, valamint a hátsó öt rekeszt csak a D fedélzet magasságáig építették ki, a középső ötöt pedig csak az E fedélzetig. A hajónak mégis sikerült volna vízen maradnia, ha bármelyik kettőt elárasztja a tenger, és mivel olyan összeütközést elképzelni sem tudott senki, hogy két kamránál több rongálódjon meg, a Titanicot "elsüllyeszthetetlen" hajónak minősítették. Az "elsüllyeszthetetlen" Titanicot a belfasti Harland és Wolff hajógyárban bocsátották vízre, 1911. május 1-én. Ezután tíz hónapig tartottak a belső szerelési munkálatok és a berendezés. A Titanic 1912. április 2-án indult el próbaútjára és 3-án érkezett Southamptonbe. Egy héttel később indult első átkelésére, New Yorkba. Az utazás főbb adatai: 1912. április 10. Déli 12 óra: A hajó kifut a southamptoni kikötőből. Hajszál híján összeütközik a New York nevű amerikai óceánjáróval. Este 7 óra: Cherbourg-ban utasokat vesz föl. Este 9 óra: Elhagyja Cherbourg-t, az írországi Queenstown (ma: Cobh) felé. 1912. április 11. Délután 12.30: Horgonyt vet Queenstownban, utasokat (főként kivándorlókat) és postát vesz fel. A személyzet egy tagja, egy fűtő dezertál. Délután 2 óra: Kifut Queenstownból New York felé, 1316 utassal és 891 fő személyzettel. 1912. április 14. A Caronia jeget jelez az északi szélesség 42°,nyugati hosszúság 49-51° területen. Du. 1 óra 42 perc: A Baltic jeget jelent az északi szélesség 41° 51', nyugati hosszúság 49° 52' területen. 1 óra 45 perc: az Amerika jégjelentése: északi szélesség 41° 27', nyugati hosszúság 50° 8'. Este 7 óra: a hőmérséklet 43° (F), vagyis 6,1 °C. 7 óra 30 perc: a hőmérséklet 39° (F), vagyis 3,8 °C. 7 óra 30 perc: a Californian jeget jelent az északi szélesség 42° 3'-nél. 9 óra (este): a hőmérséklet 33° (F), alig fagypont alatt. 9 óra 30 perc (este): Lightoller második tiszt figyelmezteti a hajóácsot és a gépházat, ügyeljenek a friss víztartalékra, nehogy befagyjanak a tartályok, az árbockosarat jégügyeletre utasítja. 9 óra 40 perc: a Mesaba jeget jelent az északi szélesség 42°-41° 25', nyugati hosszúság 49°-50° 30' területen. 10 óra este: a hőmérséklet 32° (F). 10 óra 30 perc: a tengervíz hőmérséklete 3I°-ra süllyedt, fagypont alá. 11 óra (este): a Californian jégveszélyt jelez, de megszakad az adás, mielőtt pontos helymeghatározást adna. 11 óra 40 perc (este): a hajó összeütközik a jégheggyel, az északi szélesség 41° 46', nyugati hosszúság 50° 14'-nél. 1912. április 15. 12 óra 5 perc: kiadják a parancsot, hogy tegyék szabaddá a mentőcsónakokat és sorakoztassák fel az utasokat és a teljes személyzetet. 12 óra 15 perc: az első segélykérő rádiójelzések. 12 óra 45 perc: fellövik az első rakétát. 12 óra 45 perc: leeresztik az első, a 7-es számú mentőcsónakot. 1 óra 40 perc: fellövik az utolsó rakétát. 2 óra 5 perc: leeresztik az utolsó csónakot (D összecsukható mentőcsónak). 2 óra 10 perc: az utolsó rádiójelzés. 2 óra 18 perc: kialszik az elektromos világítás. 2 óra 20 perc: a hajó elsüllyed. 3 óra 30 perc: a csónakok észlelik a Carpathia rakétáit. 4 óra 10 perc: a Carpathia felveszi az első mentőcsónakot (a 2-est). 8 óra 30 perc: beérkezik az utolsó mentőcsónak (a 12-es). 8 óra 50 perc: a Carpathia 705 túlélővel elindul New York felé. Ennyit a tényekről. Ezenkívül rengeteg a titokzatos mozzanat. Talán sohasem vetődött még fel annyi megválaszolhatatlan kérdés, mint a Titanic esetében. Példák: Hány emberélet pusztult el? Egyes források szerint 1635. Az amerikai kongresszusi vizsgáló bizottság szerint 1517. A Brit Kereskedelmi Kamara összesítő adata: 1503. A brit vizsgáló bizottság végeredménye : 1490. A legvalószínűbbnek a Brit Kereskedelmi Kamara adata látszik, nem számítva J. Coffy kazánfűtőt, aki Queenstownban dezertált. Milyen volt a túlélők nemek szerinti és társadalmi megoszlása? A Sphere című angol hetilap ezeket a szomorú adatokat táblázatba foglalta. A halottak, illetve a túlélők számaránya az egyes hajóosztályokon a következő volt a lap szerint: Első osztályú utasok Életét vesztette Megmenekült 115 férfi 58 férfi 5 nő 139 nő 1 gyermek 5 gyermek Másodosztályú utasok Életét vesztette Megmenekült 147 férfi 13 férfi 15 nő 78 nő - gyermek 24 gyermek Fedélközi utasok Életét vesztette Megmenekült 399 férfi 55 férfi 81 nő 98 nő 53 gyermek 25 gyermek Legénység Életét vesztette Megmenekült 686 férfi 189 férfi 2 nő 21 nő Összesen elpusztult Összesen megmenekült 1347 férfi 315 férfi 103 nő 336 nő 54 gyermek 54 gyermek A megmenekült utasok százalékos aránya hajóosztályok szerint. Ugyancsak a Sphere táblázata szerint megmenekült az első osztályú utasok 63, a másodosztályúak 42, a fedélköziek 25 és a legénység 23 százaléka. Figyelemre méltó, hogy az első osztályú férfiak nagyobb arányban menekültek meg (34 százalék), mint a fedélközi gyermekek (30 százalék). Az első osztályú hölgyutasok 97 százalékát megmentették, a fedélköziek közül a férfiak 12, a nők 55 százalékban élték túl a katasztrófát. A fedélközi férfiutasok (főként szegény skandináv, délszláv és közel-keleti kivándorlók) vesztesége volt a legsúlyosabb (454 férfiutas közül mindössze 55 maradt életben), utánuk következik a legénység, amelynek férfitagjai közül 88 százalék veszett a vízbe (875 főből 686), természetesen a fedélzeten szolgálatot teljesítők közül is igen sok vesztette életét, de a gépházban, a kazánoknál és a szivattyúknál az utolsó pillanatig kitartó bátor legénység vesztette a legtöbb embert. Hogyan hagyták el a hajót az emberek? Majdnem minden nő, aki megmenekült és erről faggatták, határozottan kijelentette: "az utolsó csónakkal". Ennyi nő nyilvánvalóan nem szállhatott ugyanabba a csónakba, mégis olyasféle ez, mint amikor egy nő életkora felől érdeklődnek; ez egyszerűen nem illik. A brit, valamint az amerikai vizsgáló bizottságok előtt tett tanúvallomások gondos elemzése alapján eléggé világosan megállapítható, hogyan hagyták el az utasok a hajót, de még ezután is maradtak ellentmondások. A brit vizsgálat során mindenkitől megkérdezték, hányan voltak a csónakban, majd összegezték a minimális számadatokat. Az eredmény jelentős eltérést mutat. A leeresztett mentőcsónakok utasainak száma az életben maradottak minimális becslése szerint A csónakok túlélőinek tényleges száma Személyzet 107 210 Férfiutas 43 126 Nő és gyerek 704 369 Összesen 854 705 Ez röviden annyit jelent, hogy 200 százalékkal több férfi és 45 százalékkal kevesebb nő szállt mentőcsónakba, mint amennyire a legkonzervatívabb túlélők becsülték. Ehhez még hozzá kell számítani azt a tényt is, hogy a csónakok legalább huszonöt százalékkal kevesebb utassal indultak el, mint amennyire a szemtanúk becsülték. Milyen időpontban történtek az események? Mindenki egyetért abban, hogy a Titanic este 11 óra 40 perckor ütközött a jéghegynek, majd hajnali 2 óra 20 perckor süllyedt el. De ezenfelül úgyszólván minden válasz ellentmondó arra vonatkozólag, mi történt e két időpont között. A könyvünkben megadott időpontok közlése a közvetlenül érdekelt személyek állításainak lelkiismeretes mérlegelése alapján történt, de korántsem bizonyosak. Egyszerűen túlságosan nagy volt az idegfeszültség. Jó példa erre Mrs. Louis M. Ogden esete, aki a Carpathia utasa volt. Miközben az asszony segített az első menekülteken, megkérdezte a férjét, hány óra van. Mr. Ogden órája azonban megállt, ezért a férfi azt felelte, hogy délután fél öt lehet. A valóságban reggel fél tíz volt. A házaspár a nagy izgalomban egyszerűen elvesztette az időérzékét. Hitelesek-e a párbeszédek? Könyvünk nem tartalmaz lejegyzett beszélgetéseket. Amit idéztünk, abban csak későbbi visszaemlékezésekre támaszkodtunk. Ezekben sok lehet a hibaforrás. Ugyanaz a párbeszéd néha csak kisebb eltéréssel szerepelt. Így legalább négy változatban maradt fenn az a beszélgetés, amely Rostron kapitány és Boxhall negyedik tiszt között folyt le, miután a 2-es számú mentőcsónak a hajó oldala mellé simult. De valamennyi variáns lényege ugyanaz, csak egyes szavak térnek el benne. Mit játszott a zenekar? A legenda szerint természetesen a zenekar úgy süllyedt el a hullámokban, hogy a muzsikusok a "Közelebb Tehozzád, Istenem"-et játszották. Sokan máig is kitartanak emellett, és semmi ok kétségbe vonni őszinteségüket. Mások viszont kitartanak amellett, hogy végig ragtime-et játszottak. Egy férfi, aki az utolsó percig a zenekar közelében tartózkodott, úgy emlékezett; hogy az égvilágon semmit nem játszottak. Ebben az összevisszaságban Bride második rádióstiszt vallomása tűnik a leginkább megbízhatónak. Bride fegyelmezett megfigyelő volt, aki a legapróbb részletekig pontos leírást adott, ráadásul az utolsó pillanatig a hajón tartózkodott. Bride tisztán emlékezett, hogy amikor a csónakfedélzet víz alá merült, a zenészek még mindig játszottak, éspedig az "Ősz" című episzkopális himnuszt. Volt-e olyan férfi, aki női ruhában menekült meg? Amikor könyvünk anyagát gyűjtöttük, név szerint négy első osztályú utast emlegettek, aki női álruhájának köszönhette az életét. Erre semmiféle bizonyíték sincs, sőt nyomós tények bizonyítják az ellenkezőjét. A kutatás például kiderítette, hogy egyiküket egy riporter gyanúsította meg bosszúból, mert nem volt hajlandó nyilatkozni neki. Egy másik túlélő politikai szerepet játszott, s az ellenpárt akarta befeketíteni. Ismét egy másik a társasági pletyka áldozata lett. Ez a férfi különben előbb hagyta el a Titanicot, mint a felesége. A botránylapok pletykarovatai "nagyvadakat" kerestek. Ezekre a rejtélyes kérdésekre teljes bizonyossággal soha senki sem tud válaszolni. Legfeljebb annyit tehettünk, hogy megfontoltan mérlegeltük a tényeket és tisztességgel nyilvánítottunk véleményt. Lesz, aki nem ért velünk egyet, s meglehet, neki van igaza. Elsietett véleményt mondani erről a hihetetlen éjszakáról - valóban nagy könnyelműség...

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

nyomikukac town

(nyomikukac, 2014.01.04 16:32)

Nekem is nagyon tetszik ez a szarság ídő elolvasni hát nem birtatok valamit berakni hogy ezt a szöveget meghalgassuk ''parasztok"!!!! :)))))DDDD:XXXX

pilisszentkereszt

(enikő121345, 2013.07.27 09:34)

én szeretnék írni a titanicról dolgokat mert nagyon érdekel ha valaki tudna ajánlani akkor megtenné hogy it ír valamit róla mer a film nagyon tetszett és megakarok róla tudni mindent amit csak lehet.

jnruh

(elonka, 2012.06.25 17:33)

tgnkvlém,bhv,clbkéxccccccccbnláxcvmál

wolfkrisztina@citromail.hu

(Bettii, 2011.03.25 21:31)

engem is nagyon érdekel a Titanic története még jó h ezt megtaláltam .

6085 Fülöpszállás

(Ribári Kitti, 2010.03.04 10:40)

Köszönöm hogy közlik a pontos adatokat mert engem nagyon érdekel és mert csodálom a túlélőket.
egy 12 éves lány

























































































karpati.regina96@citromail.hu

(Regina, 2008.03.05 15:39)

figyi léccike tegyél képeket az írásokhoz!!!!oké??